Európa 571 városának adatait elemezve a New Castle-i Egyetem kutatói kimutatták, hogy az eddig véltnél jóval szélsőségesebbé válik az időjárás a 2050-2100 közötti időszakban.
A szakemberek az aszályokban, hőhullámokban, áradásokban végbement változásokat elemezték az összes klímamodell alkalmazásával az Environmental Research Letters tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.
Az aszály feltételei különösen Dél-Európában növekednek, számításaik szerint az Ibériai-félsziget déli részén fekvő Malagában és Almeirában több mint kétszeresére nő a szárazság az 1951-2000-es évekhez képest.
Északnyugat-Európában a folyók áradásának kockázata növekszik. A legrosszabb előrejelzések a Brit-szigetek városait érintik, ahol még a legoptimistább forgatókönyv esetében is a városok 85 százalékát fogja a korábbinál nagyobb árvíz sújtani.
A legrosszabb előrejelzéseket alapul véve mindhárom jelenség – aszály, hőhullám, áradás – a legtöbb európai városban jóval szélsőségesebb lesz.
– hangsúlyozta Richard Dawson professzor, a tanulmány társzerzője.
Más fővárosokban, mint
- Dublinban,
- Helsinkiben,
- Rigában,
- Vilniusban és
- Zágrábban is
valószínűleg az áradások vízszintje lesz extrém magas. A legrosszabb forgatókönyv több mint 80 százalékos vízszint növekedéssel számol árvizek esetén számos nagyvárosban, köztük
- a spanyol Santiago de Compostelában,
- az írországi Corkban, Waterfordban,
- a portugáliai Bragában és Barcelosban vagy
- a brit Derry/Londonderryben.
Miközben Stockholmban és Rómában fog nőni leginkább a hőhullámos napok száma, a hőmérsékletnövekedés hőhullámok esetén Prágában és Bécsben lesz a legnagyobb.
Lisszabonban és Madridban fog előfordulni legtöbbször legnagyobb szárazság, miközben Athént, a máltai Valettát és Szófiát sújtja majd a legnagyobb szárazság és hőhullám az előrejelzés szerint.
Címlapkép: Shutterstock
Forrás: Portfolio
