A víz a 21. század "energiaforrása". Energetikai auditok során szokás a vizet is erőforrásként belevonni az audit tárgyi vizsgálatába. Nem véletlenül, mert fontossága az idő elrehaladásával jelentősen nőni fog.

Magyarország igen kedvező helyzetben van a felszíni édesvízkészletek tekintetében, a Kárpát-medence földrajzi adottságai okán jelentős vízgyűjtő területtel és felszín alatti víztározó kapacitással rendelkezik. Ezen természeti adottságok és éghajlati körülményeink meghatározó geopolitikai és élelmiszertermelő potenciált adnak Magyarországnak. Ezen előnyök maradéktalan kihasználása egy komplett, 2050-ig szóló, vidéki gazdaságokra épített országstratégia kereteit is le kell fektessék. Konkrét programlehetőségek adódnak:

- Magyarország lehetne Európa legnagyobb édesvízi haltermelője.
- Magyarország lehetne a modernkori öntözéses mezőgazdaság mintagazdasága.
- Magyarország lehetne egy erős bio-élelmiszer exportőr világ brand No1. státusszal.
- Magyarország lehetne a garantáltan kergemarha-kór mentes marhatenyésztés világközpontja és szállítója.

A vízgazdálkodásban évtizedeken át az ökológia szemléletet hiányosan alkalmazva használta a vizet az emberiség. Alapvető fontosságú a bioszféra ellen elkövetett bűneink jóvátétele. Kötelességünk megtisztítanunk a természetet, a termőföldet, a vizeket, le kell csökkentsük a légszennyezést. A vízgazdálkodás jelentősége ezért is markánsan túlmutat a körforgásos gazdálkodás megteremtésén. Életünk, táplálékláncunk víz alapú organizmusokon alapul, ha a vizet szennyezzük, magunkat mérgezzük meg. Létszükséglet tehát a jó minőségű víz jelenléte, biztosítása.

A bioszféra védelme érdekében víztisztító technológiákat kell biztosítani. Mindenekelőtt a jelenlegi szennyvíztermelő technológiáinkat kell újragondolnunk, hogy amennyire csak lehet, ne keletkezzenek szennyvizek. Amennyiben a hulladék szaniter keletkezése elkerülhetetlen, akkor feltétlenül fontoljuk meg annak újrahasznosítását.

A szennyvíz újrahasznosítás komplex feladat, néhány új technológia és természetbarát megoldás létezik már a probléme kezelésére. Egy tökéletes újrahasznosító technológia a hulladékanyagot értékes alapanyagnak tekinti. Ez a megközelítés kell, hogy általános legyen a vízgazdálkodásban is, vagyis az újrahasznosítási arányt közel 100%-os szintre kell emelni.

A körkörös gazdaságban a visszaforgatott, regenerált anyagok teljeskörűen újrahasznosítottak. Így sem a hulladékok, sem a mérgek nem halmozódnak fel, nem terhelik a környezetet. Mindemellett az anyagkörforgás zárt, gyakorlatilag nincs szükség új alapanyagok kitermelésre sem, mert ebben a zárt gazdasági rendszerben a forgó anyagmennyiség ideálisan állandó, a gyakorlatban közel állandó szintű. Így az új alapanyagnak számító vízkitermelés mennyisége jelentősen csökkenthető.

Ebben a szekcióban tárgyaljuk a víz haltenyészési, turisztikai, rekreációs és sport célú gazdasági vonatkozásait is. Célszerű újragondolni az energetikai hasznosítással kapcsolatos technológiákat, műszaki megoldásokat is. Az energetikai alkalmazásokat, valamint a víztárolási funkciót az Energiagazdálkodás szakasz részletezi.